Miért pont pizsama? - avagy hogyan indult a PIZSI története

Amikor 2017 szeptember körül elmeséltem néhány ismerősömnek, hogy mibe szeretném vágni a fejszémet, a leggyakoribb kérdés, amit hallottam az volt, hogy mégis miért pont pizsama? Arra gondoltam, hogy a mai blogbejegyzésben erről fogok kicsit mesélni. 

Pizsama pizsi története

Furcsa ezt leírni, de három év távlatában is rengeteg dolog változott a divatiparban Magyarországon. Akkoriban is számos hazai márka létezett már, és sokan próbálgatták a szárnyaikat, de női pizsamát, vagy csak úgy általánosságban hálóneműt nem igazán tervezett senki. Vagy ha igen, akkor köze sem volt a fenntarthatósághoz. (Note: Természetesen az is lehet, hogy csak én nem találtam meg a konkurenciát, úgyhogy elnézést kérek tőlük ezúton, ha ez lenne a helyzet.) Azért írom, hogy sok minden változott, mert több tervezővel beszélgetve is világosan látható, hogy három év alatt hatalmas fejlődés történt itthon, ami a fenntarthatóság iránti érdeklődést illeti. Egyre többen vásárolnak tudatosan, nézik meg, hogy ki készíti a ruhadarabjaikat, , figyelnek az anyagok összetételére és már-már arra is, hogy miben érkezik hozzájuk a kiválasztott darab. 

Szóval a történet legeleje az volt - amit a PIZSI bemutatkozó oldalán is olvashattok -, hogy egy kívülről tökéletes munkahelyen belülről egyáltalán nem éreztem jól magam. Irodai munkakör ellenére éjjel-nappal készenlétben álltam, és reggeltől estig dolgoztam, hogy bizonyítsak. Bár azt nem igazán tudom, hogy kinek. Mindeközben amikor nem dolgoztam, akkor teljesen felesleges költekezésekbe vertem magam, és ne gondoljatok nagy dolgokra. Legtöbbször leértékelt fast fashion ruhaneműket vásároltam. Tipikus esete voltam azoknak a húszas nőknek, akik boldogságukban vagy éppen bánatukban betévednek egy plázába vagy a Váci utcába, végigjárják a boltokat, és minden vackot megvesznek, ami le van értékelve, és amit valószínűleg soha vagy csak nagyon ritkán fognak felvenni. 

Aztán jött egy felismerés, hogy ez így nem igazán oké, és oda kéne figyelnem arra, hogy kikapcsolok, pihenek és alszom eleget. Rá kellett magam venni arra, hogy amikor nem dolgozom, akkor tényleg ne dolgozzak. Meg kellett tanulnom azt, hogy mennyi pihenésre és hány óra alvásra van szüksége a szervezetemnek ahhoz, hogy a legjobb formámat tudjam hozni, mert korábban egyáltalán nem foglalkoztam ezzel. 

Úgyhogy rávettem magam a változásra. A probléma csak az volt, hogy volt egy szép hálószobám, amiben aludjak, volt tiszta ágyneműm, amivel betakarózzak, de igazán kényelmes és szép pizsamát nem találtam a szekrényemben, amit jó érzés lett volna magamra felvenni. Voltak ezeréves szettjeim a londoni Primarkból, mert valamiért azokat imádtam, de a valóság az, hogy ezeknek a minőségéről jobb, ha nem beszélünk. Aztán volt néhány régi reklámpólóm, amiknél a jó érzésről végképp nem beszélhetünk, és legvégül maradtak még az egyszerű fehérneműk, amikkel az volt a gond, hogy én minden éjszaka meg akarok fagyni. Se egy egyszínű pamut pizsama szett, se egy nőies, de minimalista hálóing, se semmi. 

Egy szó, mint száz, nem volt egy normális pizsamám, amiben pihenhettem volna. Akkoriban egyébként már egyre többet foglalkoztam a fenntartható divat fogalmával, és kezdtem azt emésztgetni a HolyDuckBlog-nak köszönhetően. Sőt, side note, hogy Eszter volt az, aki az első igazi interjút készítette velem, miután elindult a PIZSI. 

Pizsama pizsi történet

Szóval fogtam magam, és valahogy összegyúrtam ezt az egészet. Összeraktam azt, hogy nem vagyok jó helyen a munkahelyemen, hogy szeretnék valami mást csinálni, hogy szeretném azt fenntarthatóan űzni és hogy olyan termékkel rukkolnék elő, ami hasznos, amire nekem is szükségem van, és amiből még nem lehet kis hazánkban Dunát rekeszteni. 

Ötleteltem, utánanéztem, osztottam szoroztam, és bármennyire is bolondságnak tűnik, minden divatipari tapasztalat nélkül belevágtam abba, hogy létrehozzam, a PIZSIt, az első fenntartható pizsama márkát Magyarországon. 

Szólj hozzá

Felhívjuk a figyelmedet, hogy a megjegyzéseket közzétételük előtt jóvá kell hagyni